Nem ezt vártam...

Egész szombaton a meccs járt a fejemben, bizakodóan, lelkesedéssel tekintettem elébe. Rég vártam ennyire meccset. Tettem ezt azért, mert jól indítottuk a szezont, a támadószekciónk egész jól muzsikált (a hátvédsorunk annál szarabbul), illetve mert tuti nem léphet pályára Bonera. Persze tartottam is tőle, mégis csak az elmúlt 3 év bajnoka látogatott hozzánk, és nem mellesleg szintén jól kezdték a szezont. De hát ezek BL-t nyomtak a héten, fáradtabbak lehetnek mint mi, és nem mellesleg a Faszkalap az edzőjük. Annyira vágytam arra, hogy győzzünk, és a Juvés haveroknak végre (évek óta nem volt ilyen) bemutathassam a középső ujjamat.

Pippo kezdőcsapatát borítékolni lehetett, nem is volt semmi meglepő benne, a szokásos 4-3-3-mal kezdtünk. Ami viszont meglepett az az, hogy begubóztunk a saját térfelünkre, teljesen átadtuk az irányítást a Rabruhásoknak. Pippo úgy gondolhatta, hogy a kontráink majd elegek lesznek. Hát így visszagondolva, piszok szarul gondolta.

Az első félidő nem szólt másról, mint a védekezésről, rohantunk, kerestük a labdát. Azért nem értem, mert ezzel saját magunkkal basztunk ki, hisz sokkal többet kellett rohannunk, ergo hamarabb elfáradtunk.Támadni elfelejtettünk, illetve energiánk sem volt rá, az egész félidőben csak talán  Honda fejesét érdemes megemlítenünk, mint támadásra utaló jel.

A Rami-Zapata páros mindenképp jobbnak bizonyult, mint a Pippo által korábban érthetetlen módon favorizált Bonera-Alex duó, a középpályán De Jong mindenhol ott volt, elképesztő futómennyiséggel segítette a hátvédeket. Poli és Muntari játéka meg szerintem egy vicc volt, az olasz alig avatkozott játékba, semmiben sem jeleskedett, idegen test volt a pályán.  A ghánai küzdött, hajtott, de ezt körülményesen, kurva lassan tette. Pereyra azt csinált vele, amit akart. Nem egyszer ültette bele a hintába, bohócot csinálva belőle.

El Shaarawy és Honda képtelen volt támadásokat építeni, ha eljutott hozzájuk a labda, akkor sem voltak képesek megtartani, Ménez egyedül őrlődött elől, de nem bírt a túlerővel.

Azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy a Juvenak a hét közepén BL meccse volt, szóval fáradtabbnak kéne lenniük, mint a mieinknek. Nem így volt. Megmagyarázhatatlan módon sokkal frissebbnek, kreatívabbnak, energikusabbnak tűntek, uralták a meccset, néhány helyzetet is kidolgoztak, minden jel arra mutatott, hogy előbb-utóbb felőrölnek minket. A labdabirtoklás kb. 70-30 lehetett a zebráknak.

Jött a félidő, gondoltam, hátha összekapja a társaságot Inzaghi. Nem tette, vagy nem tudta. Kijöttünk ugyanazzal a csapattal, pedig Poli és/vagy Muntari nyugodtan maradhatott volna az öltözőben. Semmi sem változott, a Juve rohamozott, mi védekeztünk, sokszor azt sem tudtuk hol a labda, több esetben is csak a szerencsének köszönhetjük, hogy nem kaptunk gólt. Bejött Bonaventura, de a megfáradt csapatunkon ő sem tudott segíteni. Aztán jött Tevez, és gólt szerzett. De hogy? Az agyam eldobtam! A gólja előtt elcsúszott, de így is továbbította Pogbanak. Abate ezt végigmozizta, és mire észbe kapott, addigra Tevez már felpattant (megkerülte Ignácot), és a Pogba által továbbított labdát elhelyezte a hálónkba, Ignazio meg csak nézelődött.

Fájdalmas volt látni minden mozzanatát ennek a szituációnak!

Jött Torres és Pazzini, Pippo próbálta átalakítani a felállást, de lófaszt nem ért vele. Késő volt már, a csapat hulla fáradt. Gondolná az ember, hogy a hátrányba lévő csapat az utolsó 10 percben megnyomja az iramot, mindent megtesz az egyenlítésért. Na, nekünk erre esélyünk sem volt, ment a tili-toli, álltunk egy helyben, passzolgattunk, a játékosok a seggükön vették a levegőt, a Juve betömörült, az az érzésem volt, hogy ha jövő karácsonyig játsszunk, akkor sem lövünk gólt. Közben Rizzoli lefújta a meccset, talán az egész csapatunk megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy vége.

Nagy csalódás volt ez a meccs, mert az általam is gyűlölt Allegri taktikailag agyonverte Pippot, aki szarul is készítette fel a brigádot erre a meccsre. Piszkosul felbasz, hogy a torinoiak fittebbek voltak, mikor ők még BL-t is nyomtak a héten. Hát hogy a picsába lehet ez? Inzaghi kontrázni akart, de ez rohadtul nem jött össze. Talán a 0-0-ra gyúrtunk??? Érthetetlen...

Nagy csalódásként élem meg a tegnapot. De mindig van holnap...