Szegény ember BL-je

 "Ez nem csak egy kupa, nekünk ez lesz a Bajnokok Ligája" mondta a sajtótájékoztatón Abbiati. Ha ilyen mentalitásban lép pályára a csapat, akkor messzire is juthatunk, de közel sem kell ezt készpénznek venni. Egyfelől azért, mert szinte már hagyománynak tekinthető, hogy nem vesszük különösebben komolyan, másfelől pedig olyan ellenfél vár a csapatra, aminek a stílusa nem igazán fekszik a Milannak. Most viszont bizonyítani lehetne, hogy a ki-ki meccsekre még képes felpörögni a csapat, ennek pedig egyetlen porondja a Coppa Italia.

"Kupaaaaaaaaaa!"

A bajnoki felvezetőben is leírtam, hogy a Sassuolo ellen különleges érzés lehet pályára lépni januárban a tavalyi események után, és azt hiszem ezt a mostani alkalomnál jobban nem lehet fokozni. Ugyanis napra pontosan ma van az "évfordulója" annak, hogy Allegri távozott a Milantól az emlékezetes Sassuolo elleni égés után. Szóval most megint szépen összejött minden, bár meg kell mondjam a tavalyi események után reméltem, hogy idénre legalább már edzőfronton helyreállnak a dolgok, de ettől legalább annyira vagyunk, mint a 8. BL serleg begyűjtésétől. 

Pont egy éve.

Ha reálisan nézzük a dolgokat, akkor ebben a szériában sem számít esélyesnek a Milan, különösen ha a Roma-Juve-Napoli hármas is komolyan veszi a sorozatot. A sorsolás azonban nem tűnik rossznak, legalábbis a két legerősebb csapat a másik ágra került. Összességében azonban talán a Juventus járt a legjobban a sorsolással, mert az első komolyabb ellenfelükre valószínűleg az elődöntőig kell várni. Amennyiben megverjük a Sassuolót, a Lazio várhat a csapatra, nekik ehhez a Torinón kellene túljutniuk. Jelenleg a római csapat remek formában van, talán a legjobbak önmagukhoz képest, szezon előtt ez a meccs jobb párosításnak tűnt. Utána a nagyobb csapatok közül az Inter és Napoli jöhet szóba, de könnyen borulhat a papírforma. Az Inter ugyanis a Sampdoria ellen lép pályára ebben a körben, ami így aztán abszolút kétesélyess párharc. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy Mancini specialistája az olasz kupának, és elnézve az Inter helyzetét, nekik is ez a kupagyőzelem lehetne a szezon csúcspontja. A Napolinak elméletben ebben a fordulóban nyerni kell az Udinese ellen, utána viszont mindenképpen rangadó vár rájuk a negyeddöntőben. Nekünk tehát papíron a Lazio és Inter/Napoli jöhet a következő fordulókban, utóbbi már oda-visszvágós rendszerben. Másik ágon az elődöntőben a papírforma szerint Roma-Juve várható, de a Farkasok például jó eséllyel megmérkőznek a Fiorentinával is, ami azért nem olyan könnyű ellenfél. A Juve ága a legtisztább az elődöntőig, a Verona és a Parma-Cagliari párharc nyertese választja el őket a továbbjutástól.

Inzaghi legalább tudja milyen olasz kupát nyerni. Bár utoljára 2003-ban tapasztalhatta meg.

Egyenes kieséses rendszerben ebben a szezonban még nem léphetett pályára a Milan, márpedig ez mindig speciális helyzet. Itt nem engedhető meg a rossz félidő, a bután kidolgozott taktika, mert nem lehet javítani. Első percektől kezdve kell a koncentráció és az a mentalitás, ami olykor jelen van a csapatban, de többnyire hiányzott. 

Az olasz kupa még mindig a legjobb esély arra, hogy nyerjen valami olyat, amit jegyeznek is valamilyen szinten, de ehhez azért komolyabb csapatokat is verni kellene. Így aztán nagyon sok múlik azon, hogy mennyire vesszük komolyan a sorozatot. Mivel nincs nemzetközi kupaszereplés, ezért nyugodtan be lehetne vállalni, hogy a legerősebb kezdővel (+mondjuk Abbiatival) áll fel a Milan, de még lényegesebb, hogy sokkal jobban akarni kell a győzelmet, mint amit ettől a csapattól láttunk a bajnokságban eddig. 

Így előzetesen ennél többet nem nagyon akartam hozzátenni a meccshez, mivel nem sok tapasztalatunk van arról, hogy Pippo hogyan szerepel a csapattal egyenes kieséses rendszerben. Konkrétan semmi. Berlusconi viszont magabiztosan állította, hogy ennek a sorozatnak a megnyerése a csapat céljai közé tartozik, így aztán némi kíváncsisággal várom mit alkot a Milan.