Amikor a kedvenc csapatod reálisan a 7. helyért küzd a bajnokságban, egyre messzebb kerül azoktól a kluboktól, akikkel éveken keresztül emlékezetes csatákat vívtak, néha jó emlékeztetni magunkat miért is szerettünk bele a csapatba. Emiatt döntöttünk úgy, hogy kicsit a múltba tekintünk és végigvesszük a számunkra legemlékezetesebb Milan-meccseket. Figyelem! A most következő összeállításban hihetetlen nagy sportolók bukkanhatnak fel, valódi legendák, akik beírták magukat a Milan és az egyetemes futball történetébe is.
"Utoljára a világ tetején"
10. 2007. december 16. Milan-Boca Juniors 4-2
Valószínűleg a 2007-es Boca Juniors nem a legfélelmetesebb csapat, amelyik ezen a listán szerepel. Mégis helye lehet a legjobb meccsek között. Nemcsak a hat gól miatt, Inzaghi újabb rekordja végett vagy azért mert ez volt az eddigi utolsó igazán nagy nemzetközi trófeája a klubnak. Ez a találkozó volt az igazi lezárása egy nagy korszaknak. Ez volt Ancelotti-csapatának utolsó nagy dobása. Annak a csapatnak, amelyik két Bajnokok Ligáját nyert, és legalább annyira uralta a mezőnyt, mint a Guardiola-féle Barcelona.
"...először a világ tetején..."
9. 1989. május 24. Milan-Steaua 4-0
Az Arrigo Sacchi fémjelezte, legendás Milan első nagy nemzetközi trófeája volt ez. Mintegy 100 ezer néző előtt Gullit és van Basten duplájával minden idők egyik legjobb csapata felért a csúcsra. Ez volt a Berlusconi-korszak addigi legnagyobb diadala, egyúttal az öt BL-győzelem közül az első. Mondhatjuk először a világ tetején a Milan azóta, hogy Silvio Berlusconi a tulajdonos.
"Ha nyolccal mentek volna haza, az sem lett volna túlzás..."
8. 2004. március 23. Milan-Deportivo 4-1
Donzee: "A 2003-as siker után 2004-ben az első komoly ellenfél a negyeddöntőben a SuperDepor volt, aki a Juvén keresztül érkezett a negyeddöntőbe. Az első meccs hideg zuhannyal indult, Pandiani fejesével vezetett az első negyedórában a Depor, akiknek innentől momentumuk sem volt. Ha nyolccal mentek volna haza, az sem lett volna túlzás. A meccs után mindenki sima továbbjutásról beszélt, és már azt latolgatta, ki lenne jó a következő körben. A sztori ismert, ez volt az első nagy bukás három gólos előnyről."
"Na öreg, most óbégassál!"
7. 2006. március 8. Milan-Bayern München 4-1
Godom: "Nem a legfontosabb (az a Milan-Juve 0-1 volt, amit elbuktunk egy csodagóllal és vele a bajnokságot is, mikor két 78 pontos csapat csapott össze a bajnokság vége előtt 4 fordulóval) de mégis a legnagyobb érzelmű meccs volt számomra, amin jelen voltam. Az idegenbeli 1-1 után éreztem, hogy most örülni fogok majd egy év elteltével a következő élő meccsemen. Egy igazi pokol volt a San Siro, jóval nagyobb, mint azon az említett Juve elleni meccsen. Már az elején azt hittem, hogy nem lehet fokozni ezt a hangulatot, de Kahn (és Sheva) tett róla, hogy lehessen. Amikor a mellégurított büntető következményeként a bajor kapus odarohant és beleordított Sheva arcába felforrt a stadion, úgy ahogy csak nagyon különleges alkalmakkor teszi, hogy aztán 3 percre rá Sheva befejelje Stam beadását. Ott vége volt, ezt ott lehetett érezni, pedig messze nem volt még vége. Soha nem felejtem el, hogy a szokásos rajzolatú Pippo gólnál már az előttem lévő korlátot markoltam, miközben akinek nem jutott olyan, az belém kapaszkodott, mert hullámozott a lelátó - nem az emberek, ők ugráltak, a beton alattuk. Aztán Kaká átszúrta végleg a kést a németek szívén egy bombával, ami mutatta, hogy mekkora lángokban áll a San Siro ezen a napon, mert lőhette volna ahová akarta, guríthatta volna szépen, ahogy gyakorta tette, leadhatta volna Pipponak de nem, egyik se. Fogta és Kahn szeme közé bombázta azt, hogy na öreg, most óbégassál! Önmagában ez egy klasszikus meccs, egy zseniális, pörgő és pluszban a meccs folyamán még Kahn által lángra lobbantott Milannal, de aki ezen ott volt és látott még több más nagy Milan meccset is a San Siroban az tudja igazán, hogy mennyire is volt ez különleges este."
"...ez a diadal mindig emlékezetes marad."
6. 2001. május 11. Inter-Milan 0-6
Vajon a méltán világhírű, közkedvelt Gianni Comandini hány gólt lőtt a Milanban? Segítek. Pontosan kettőt. Mindegyiket ezen a találkozón. De nemcsak emiatt emlékezetes meccs. Hatgólos győzelmet a kiesőjelölt ellen sem minden nap arat egy klub, az különösen ritka, amikor a városi rangadón sikerül így alázni az ellenfelet. Sok öröm nem volt abban az idényben, a Milan a 6. helyen végzett a bajnokságban, de ez a diadal mindig emlékezetes marad.
"...minden pillanata emlékezetes..."
5. 2007. május 23. Milan-Liverpool 2-1
2005 és Isztambul alighanem minden futballszerető ember retinájába örökre beleégett. Minden idők egyik legjobb Bajnokok Ligája döntőjét döbbenetesen jó játékkal bukta el a Milan, döbbenetes módon. Csak remélni lehetett, hogy ezért a vereségért valahol, valamikor még visszavághat a Milan a Liverpoolnak. 2007 májusában erre is sor kerülhetett, ezúttal Athénban. A Milan abban az évben nem volt esélyes a sorozatban. Mégis bejutott a döntőbe a csapat, és azt az ellenfelet kapta, akinek a legyőzését legjobban kívánta minden szurkoló. a 2007-es BL-menetelésnek nem ez volt a legjobb meccse, arra még várni kell. De minden pillanata emlékezetes, Kaká cseleivel, egy amolyan jellegzetesen Inzaghis félidő előtti góllal, Kaká brazilosan mágikus passzával, SuperPippo tökéletes befejezésével és a tökéletes gólörömmel. Akkor, azon az estén mindenki együtt ordított fel, ahogyan azt Inzaghi is tette a szögletzászlónál.
"...két olasz csapat játszotta a BL-döntőt."
4. 2003. május 28. Milan-Juventus 0-0
Létezhet-e olasz foci iránti szerelem vérbeli 0-0-ás meccsek nélkül? Aligha. Lehet egymás után három döntetlennel megnyerni egy ekkora kupát? Naná, ha elég olasz van a mezőnyben. Miután az Intert egy hazai 0-0 és idegenbeli 1-1 után kiejtettük, 2003 májusában két olasz csapat játszotta a BL-döntőt. A Juventus ebben az évben duplázhatott volna, a bajnokságot viszonylag magabiztosan nyerték. A Serie A-ban ekkor csak 3. lett a Milan. De ahogyan az lenni szokott, Szemöldök Karesz pont a kupákban tudott nagyot alkotni, olasz kupát és Bajnokok Ligáját is nyert ebben az évben a csapattal. Bár alighanem a világ legtöbb pontján unalmasnak tartanák ezt a meccset, szerintünk méltó helye van a 10 legjobb találkozó között. Az a pillanat különösen emlékezetes marad ahogyan Sevcsenko ránéz a játékvezetőre, bólint egyet és beveri a mindent eldöntő tizenegyest.
3. 1989. április 19. Milan-Real Madrid 5-0
"...a Berlu éra első hatalmas meccse volt..."
3. 1989. április 19. Milan-Real Madrid 5-0
Galacy: "A meccset magát csak felvételről láttam (élőben nálunk akkoriban a kommunista rezsimben csak a döntőt közvetítették, ha jól emlékszem, azt is csak azért, mert a Steaua ellen volt), 1-2 nappal a megtörténte után, de kimondható, a Berlu éra első hatalmas meccse volt, számomra még kedvesebb, mert egy általam nagyon utált csapatot alázott a Milan. Addig eléggé botladoztunk a sorozatban, a szerbeket tizikkel, két döntetlen után, a Werdert is nehezen vertük ki, Madridban döntetlenre futotta. Amiután láttam a meccset, felkerült a tömbházunkban a folyosó falára a kezdőnk, egy 12 éves gyerek lelkesedése okán. A döntő után még vagy háromszor felkerült."
"...egy brazil irányító bizonyította, hogy ebben az évben magasan a legjobb futballista..."
2. 2007. május 2. Milan-Manchester United 3-0
Eső és zseniális Kaká. Erről egy meccs juthat mindenki eszébe. Egy évvel a Calciopoli után a csapat a bajnokságban szenvedett. Nem sokan gondoltak arra, hogy a nemzetközi porondon lehet akár csak halvány esélye is a Milannak. A Celtic keserves legyőzése után jött a Bayern kiejtése, ahol Pirlo (!) gólt fejelt (talán még önmagát is meglepte ezzel) végül az esélyesnek tartott Manchester United jött. Cristiano Ronaldo ekkor még csak jelezte klasszisát, a bajnokságban szerzett 17 góljával. Végül azonban egy brazil irányító bizonyította, hogy ebben az évben magasan a legjobb futballista. KAKÁ. A United védelmét már az első meccsen is oktatta, ahogyan az érkező Heinze és Evra elől elfejelte a labdát az valami tanári mozdulat, de a második találkozón biztosította be az aranylabdáját. Az angolok egyáltalán nem tudták tartani, és annak ellenére élete egyik legjobb meccsének tartom ezt, hogy a párharc másik felében 2 gólt szerzett, ezen viszont egy találata volt. Taktikailag és egyénileg is tökéletes meccs, örökké az emlékezetembe vésődött Kaká, Seedorf és Gilardino találata is. Majd ezt a teljesítményt Athénban koronázták meg a srácok a Liverpool legyőzésével.
"A tökéletes meccs."
1. 1994. május 18. Milan-Barcelona 4-0
Egy nagy Inter drukker barátom, aki nagyon utálja a Milant, és soha, egyetlen alkalommal sem ismerte el, hogy a Milan jobb volt ellenfelénél, megérdemelten nyert, még a 6-0 után sem, ez a meccs után gratulált nekem, és ő is azt mondta, hogy így játszani egy csapatot még nem látott."
Szavazzatok Ti is! Melyik a legjobb meccs?
Szavazzatok Ti is! Melyik a legjobb meccs?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése