Megküzdöttünk az 1 pontért! Milan-Atalanta 0-0

 Hazai pályán lejátszottunk egy olyan mérkőzést, aminek a végén még örülhettünk is, hogy az Atalanta nem győztesen hagyta el a pályát. Valahogy mégsincs hiányérzetem. Egyik oldalon ott van az, hogy pontosan ehhez hasonló mérkőzésre lehetett számítani. Tény, hogy Bonaventura nem világklasszis, de a Milan nem bírja el az ő hiányát. Másik oldalon pedig az, hogy egyébként kifejezetten jó focit játszott az ellenfél és egészen Mihajlovics taktikai változtatásáig inkább volt kiegyenlített, meddő mezőnycsata, mintsem nagy rohamok egyik vagy másik oldalon. Mondjuk a szerb változtatásai egyenes úton vezettek az Atalanta feltámadásához, ezért nem jár pirospont a mesternek. Értékeljünk.

Nyerhet-e legfontosabb játékosa nélkül a Milan - Milan-Atalanta előzetes

 November már a sorsolást követően komoly hónapnak tűnt két rangadóval és két erős középcsapattal. Úgy pedig pláne az, ha a nyerhetőbb mérkőzések előtt is izgulni kell a csapat összeállítása miatt. Jelenleg ugyanis ez a helyzet. Bonaventura és Bertolacci biztos, Montolivo kérdéses hiánya ismét komoly teszt elé állítja Mihajlovicsot, nézzük miből tud főzni.

Az este amikor Bonaventura úgy néz ki, mint Allegri, de olyan gólokat szerez, mint Inzaghi

 Lehet-e egy pazar gólokkal telitűzdelt meccsnél ideálisabb szezonzárást elképzelni? Ugye, hogy nem. Az Atalanta-Milan volt az első olyan, ahol Pippo szelleme felidéződött. No nem a küzdelemben, vagy a szellemes támadójátékban, hanem két igen emlékezetes Bonaventura gólban csúcsosodott ki.

Áció, káció, akáció, VAKÁCIÓ!!!

Mindenki volt iskolás, tudja milyen megváltásként várni a nyári szünetre. Ezeket a kedves általános és középiskolás emlékeket elevenítette fel a Milan idei szezonja. Szeptember még vártam, hogy az ismerős arcokat lássam, októberben már nyoma sem volt semmi lelkesedésnek, novemberben pedig már azt számoltam mennyit kell aludni a nyári szünetig. Most végre itt az évzáró, a bukásértesítőt pedig már postára adtuk, hamarosan az is jön. 

Igen? Inkább nem.

Én és az egész CSU azok táborát erősítettük, akik ellenezték azt a bánásmódot amiben Seedorfot részesítették, egyúttal nem igazán örültek Inzaghi kinevezésének. Részben az eljárás módja miatt, részben azért mert mindenféle logikát nélkülözött. A döntést persze utólagosan megértettük volna, ha kiderül, hogy Inzaghi edzői géniusz, akire nyugodtan rá lehet bízni egy csapatot, de nem az. 

Féltáv

 Lassan féltávhoz ér az olasz bajnokság, amit megmondom őszintén némileg várok, mivel megfogható képet kapunk az edzőink elmúlt másfél éves teljesítményét illetően. Allegrit ugyanis pont 19 forduló után rúgták ki, majd ezt követően 19 fordulós "Seedorf-éra" következett, Pippo pedig pont a 19. bajnokijára készül. Szóval mindenképpen érdekes eredményeket hozhat ez a forduló, már csak a készülő elemzés miatt is.