A Fiorentina elleni vereséget több szempontból is el lehetett fogadni, meg lehetett magyarázni. Az Empoli ellen viszont nincs semmi magyarázkodás, kőkeményen be kell darálni a minden téren mögöttünk tartó csapatot. Az Empoli az előző idényben bőven szolgáltatott okot arra, hogy kellemetlen ellenfélnek tartsuk, az idei évben viszont az előjelek alapján nem tőlük kell legjobban tartani.
A Fiorentina elleni beharangozót is az ellenfél feltérképezésével nyitottam, és végül arra jutottam, hogy a középpálya továbbra is erősségük, a támadók terén gondjaik vannak és az edzőváltást sikerült jól megoldaniuk. Végül ennek jelentős része beigazolódott, a firenzei középpálya felőrölte a Milanét, a számtalan ziccerükből 2-t vertek be, (ebből egyet tizenegyesből) és Sousa leradírozta a pályáról Mihajlovics kissé túlzottan is bátor taktikáját.
Az Empoli esetében már sokkal óvatosabban fogalmaznék. A csapatuk erősségét az előző idényben főleg Sarri, Rugani és Valdifiori adta, majd a télen elherdált Saponara is vállára vette a csapatot. Ebből az alapanyagból hárman távoztak, és ami a legfájóbb veszteség az eddigi sikerekben alapos szerepet vállaló Sarri is. Utódja Marco Giampaolo volt, aki 2011-ig összesen 4 kiscsapatnál vállalt élvonalbeli munkát, utána viszont hosszú szünet következett. A Brescia és Cremonese csapatainál csak a Serie B-ben ténykedett és ott sem sok sikerrel. Ezen a téren mindenképpen erős visszaesést várok tőlük, pláne, hogy a játék mélységi szervezéséért felelős Valdifiori is követte mesterét a Napoliba. Rugani pedig eleve Juve-bébi volt, így őt gyakorlatilag csak visszahívták. Így aztán maradt Saponara a figyelemre méltó játékosok között, aki nem meglepő módon csapata legjobbja volt és valamennyi Milan középpályásnál jobb teljesítményt nyújtott. Egész találkozó folyamán 4 kulcspasszt osztott ki, 80%-kal passzolt és még gólt is szerzett. Csapata végül így is kikapott, ráadásul 3 gólt nyeltek be hazai pályán a Chievo ellen, ami az álmoskönyvek szerint soha sem jó ómen.
Persze az sem feltétlenül, amit a Milan a Fiorentina ellen művelt.
Mihajlovics egyelőre kitart az eredeti elképzelése mellett és Ely például (valószínűleg) azért nem lesz kezdő, mert a piros lap miatt ugye eltiltott. A csapat többi része viszont teljesen azonos lesz, Romagnoli társaként pedig újfent Zapatát üdvözölhetjük, akivel együtt párban már lejátszottak majdnem egy teljes meccset.
A középpályánk gyengének gyenge, de mindez akkor érvényes, ha az erősebb csapatokkal hasonlítjuk össze. És akkor is csak annyit jelenthetünk ki 100%-ra, hogy agresszív letámadásra (még?) nem képes a csapat. A Perugia ellen látottak viszont annyira voltak biztatóak, hogy a kiscsapatok ellen más forgatókönyvben reménykedjünk. Mert ha hihetünk Mihajlovicsnak, akkor ezt a játékot képzelte el a csapathoz és év elején még azt nyilatkozta, hogy ezen csak részben hajlandó változtatni a leendő ellenfelünk kedvéért, mert a Milannak rá KELL erőltetnie az akaratát az ellenfélre. Jól hangzik, igaz? Becsületére legyen mondva, hogy Firenzében megpróbálta, és utólag azért kiderült, hogy nem lett volna butaság az alapelvek közül párat feladni és óvatosabb, stabilabb játékot kipróbálni. Persze Mihajlovics jobban tudja nálam mit akar és miért, és ha a múlt heti Fiorentina elleni vereség kellett ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a csapat védekezése (ami persze az egyetlen lehetőség, mert ha annál is szarabbul védekeznénk konstans, akkor irány a Serie C), ám legyen. Ha valamit megtanulhattunk a tavalyi 6 pontos (és 7 lőtt gólos, Lazio-verős) nyitányból, akkor azt, hogy semmit sem szűrhetünk le az első néhány fordulóból, pláne egy még épülő csapat esetében. De azért ezt az Empolit egy félkész Milannak is illendő lenne elkalapálnia.
Annak ismeretében különösen igaz ez, hogy elképesztő erősítésbe kezdett a vezetőség és megszerezték a mindig szimpatikus Balotellit és a világklasszis Kuckát. Na, jó. Balotelliről szerintem körbejártuk a témát itt és itt. Vannak elavult részek, de azóta csak annyi változott, hogy újabb csapatnál megbukott. Ja, azt azért ne felejtsük el, hogy most tényleg megkomolyodott, és mivel véglegesen csak másodszorra teszi ezt, minden okunk megvan a reménykedésre. Kucka pedig akár még hasznos is lehet, de ő konkrétan a sokadik olyan játékos akiről azt mondhatjuk nagyon hasznos lenne, ha... Az mondjuk bizonyos, hogy a védekezésben nem rossz a szlovák és vannak jobb napjai támadásban is (értsd: nem lő rosszul), csak a fő problémákat még mindig nem sikerült megoldani. Mert az azért elég valószínűtlen, hogy majd épp Kucka forintos passzai után fogja fosni a gólokat a Bacca-Adriano kettős.
Várható kezdő: López-DS-Zapata-Romagnoli-Antonelli-Bertolacci-DJ-Jack-Honda-Bacca-Adriano.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése