Lehet-e egy pazar gólokkal telitűzdelt meccsnél ideálisabb szezonzárást elképzelni? Ugye, hogy nem. Az Atalanta-Milan volt az első olyan, ahol Pippo szelleme felidéződött. No nem a küzdelemben, vagy a szellemes támadójátékban, hanem két igen emlékezetes Bonaventura gólban csúcsosodott ki.
Ha jobban értenék a matematikához biztosan megpróbálnék valami képletet írni a Milan idei szezonjára. Ugyanis megfigyelhető valamilyen ciklikusság a teljesítményeinkben. Tulajdonképpen ellenféltől függetlenül. Ha épp olyan időszak volt simán kikaptunk a Sassuolótól és az Atalantától, ikszeltünk a Cesena és Empoli ellen vagy négy pontot szereztünk a bajnokság 2. és 3. helyezett csapata ellen. Még csak nem is azt láttuk, hogy néha elkaptak Inzaghiék egy pozitív hullámot és sorban nyertek pár meccset, majd jött néhány rosszabb meccs. Mindenféle átmenet nélkül nyertünk nálunknál sokkal jobb csapatok ellen, vagy épp kaptunk ki igen kellemetlen úton. Ilyen szintű szélsőségességet egyetlen csapat sem bír el, amelyik szeretne beférkőzni a bajnokság hat legjobb csapata közé. Ezt valahogy nehéz is ép ésszel lekövetni, bár abban nagyjából sikerült egységet alkotni, hogy igazán látványos meccsünk talán nem is volt. (Na jó, talán a Parma elleni, de az inkább hektikus volt.)
Nem tudom miért röhögök ezen a tekinteten percek óta.
Hektikusságból az Atalanta ellen sem volt hiány. A bergamóiak komoly nyomást helyeztek már az első percektől fogva ránk és szó se róla ez bőven eléggé elbizonytalanította a védelmet, ami egyébként sem éppen a magabiztosságáról és megbízhatóságáról híres. Ennek fejleményeképpen történt, hogy az Atalanta kapufával, majd Baselli révén góllal sokkolta Mexéséket. Ez végül hatott, mert jelentősen változott a meccs képe, varázsütésre úgy játszott a Milan, ahogyan a mai csapattól elvárható. A több támadásnak is megvolt a maga kockázata, nem épp veszélytelen ellentámadásokkal próbálkozott az Atalanta, aztán egy kicsit a szerencse és még inkább Masiello megsegítette akadozó gépezetet Pazzini pedig köszönte szépen és beverte a tizenegyest.
Ami utána következett arra viszont alighanem nincsenek szavak. Bonaventura jött, látott és győzött. Valószínűleg minden idők egyik legbénább dupláját produkálva, ráadásul ehhez Balotellit is megszégyenítő gólörömöt produkált. Nyilván megértjük Jack reakcióját, amit ráadásul az Atalanta szurkolók is értékeltek. No, de nézzük milyen parádés akciók vezettek a 3-1-es győzelemhez.
1. Bonaventura gól.
El Shaarawy egészen káprázatos passzt ad középre, amit szeptemberben Honda valószínűleg játszi könnyedséggel lőtt volna a kapus szemei közé. De ez már nem az a Honda. Ez a Honda inkább ráesett a labdára ziccerben, de ez olyan este volt, ahol ebből csak még nagyobb ziccer lett. Pazzini lő, a lövés megpattan, kapufa. De ez olyan este, ahol még ebből is nagyobb ziccer lett. Jack pedig be is kotorta tisztességgel a kapuba. Van valakiben kétség, hogy Inzaghi ezt nem így tervezte?
2. Bonaventura gól.
Nagyon igyekeztek a srácok az újabb gólért, Inzaghi pedig újabb trükkös játékhoz folyamodott. A figura lényege ezúttal is hasonló volt. Adja be valaki a labdát, jöjjön ki szarul a kapus, a berobbanó ember paszolja kapufára a labdát ezzel kicselezve a kétségbeesetten menteni igyekvő védőt, majd az üres kapuba ismét könnyedén be lehet passzolni a labdát. Pontosan ezt történt, Bonaventura másodjára mattolta a bergamói védelmet. Ha csak az első helyzet történik meg, akkor azt mondom lehet véletlenül szereztünk egy szerencsés gólt, de azzal, hogy az este során már másodjára láttuk ezt a figurát elég bizonyítékunk van, hogy Inzaghi kezét lássuk a meccsben.
Csak nehogy Berlusconiék is hasonlóan lássák és úgy gondolják kezd beérni Inzaghi munkája. :D
A felvezetőben abban bíztam sikerül méltó zárást adni ennek a szezonnak. Hát, ennél méltóbbat nem nagyon lehetett volna összehozni.
Ezúton is szeretnénk mindenkinek gratulálni, aki képes volt az első fordulótól a 38.-ig követni a meccseket. Nem kevés káromkodásba, bosszankodásba került, de talán egyszer, valamikor meglesz ennek is a jutalma. Mi terveink szerint még biztosan jövünk értékelő posztokkal, sok jóra abban sem lehet számítani, de ezt is meg kell ejteni ha már egyszer próbáltuk végig reagálni a szezon főbb eseményeire.
Köszönjük a figyelmet, és forza Milan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése