Megkezdjük szezonösszegző sorozatunkat, ezúttal egy könnyed, díjátadó-rendszerrel. A lehető legszigorúbb szakmai szempontok alapján döntöttük el kik teljesítettek legfényesebben a szezon során, és kik azok a fiatalok, akik legendáink nyomdokába értek.
Az év kapusa - Nélson de Jesus Silva díj
Nagyon szoros küzdelemben, a szavazatok 88%-val Diego López végzett az élen. Nem nagyon lehet itt kérdés, a szezon jelentős részében Ő védett, az év elején komikusan összeszedett sérülése után a Milan legmegbízhatóbb játékosa volt. Teljesítménye nemcsak a csapaton belül, de a bajnokságban is az egyik legjobb volt. Egyetlen világklasszisunk díja megkérdőjelezhetetlen, egyedül az fura, hogy 12% másképp gondolkozik erről. :)
Az év védőjátékosa - Paolo Maldini díj
Máris itt van az első igazán szoros szavazás, így itt kénytelenek vagyunk megosztani a díjat két francia között. Igazán kiemelkedő teljesítményt hátul nem nagyon láthattunk, de talán nem túlzás azt állítani, hogy Mexés és Rami tudta le a legtöbb elfogadható meccset. Érdekes, hogy egyszerre ritkán voltak a pályán, Fülöp a bajnokság első felében volt sokadik számú csere, míg Rami év közben veszítette el az edző bizalmát.
Az év középpályása - Gianni Rivera díj
Vajon ki a sok vak között a félszemű - merülhet fel a kérdés a középpályásokkal kapcsolatban. Nagyjából ennek megfelelően De Jong és Bonaventura között folyt harc az első helyért, amit végül az első szezonjában megbízhatóan teljesítő olasz középpályás kaparintott meg. Jack különösen a bajnokság első felében volt a legjobbak között, szezon közben keveset mutatott, majd a hajrára ismét összekapta magát. Kár, hogy Bonaventura egy jobb csapatban maximum kiegészítő ember lehetne.
Az év támadója - Marco Van Basten aranycipő díj
Rengeteg kritikát kapott annak ellenére, hogy magasan a legjobb teljesítményt nyújtotta a támadók között. Ménez talán valóban többet dédelgette a labdát a kelleténél, de erre szükség is volt a szezon jelentős részében. Ha nincsenek az egyéni villanásai, remek szólógóljai, talán még a 10. helyet sem szerzi meg a Milan.
Az év gólja - Alessandro Matri felsőtestéről készített poszter díj
Valószínűleg ez a felsoroltak közül a legértékesebb és messze a legszexibb díj. Némi megfontolás után úgy döntöttünk egyhangúlag, hogy ez is Ménezt illeti a Parma ellen bemutatott sarkazása miatt. Tényleg döbbenetesen szép találat volt, azon ritka pillanatok egyike, amire később is megéri majd emlékezni.
Az év edzője - Arrigo Sacchi oklevél
Jó, ez félig-meddig trollkodás, de végül Brocchi azért behúzta ezt a díjat, és nem is nagyon lehet ebbe belekötni. A Primaveránál jó munkát végzett, sokáig meglepően szellemes játékkal uralta a bajnokságot a fiatalokkal. Azért a nagyok padjára még nem várjuk, jobb ha végigjárja a ranglétrát és nem esik Inzaghi hibájába.
Az év csalódása - Lord Bonera arany szemetesláda díj
A névadó is jelölt volt, de ezúttal egy igazán tehetséges fiatal kapta a nem túl megtisztelő elismerést. De Sciglio egész évben alulmúlta önmagát, ha pályán volt nem nagyon nyújtottak nála gyengébb teljesítményt. A legemlékezetesebb szemetesládába illő megmozdulása a Napoli elleni első perces piros volt.
Az év csapatkapitánya - Franco Baresi arany emlékérem
Fura, de ennek van értelme. Általában a csapatkapitányi karszalagot különleges élmény viselni és az edzők is megfontolják ki öltheti fel. Idén viszont még Muntari is viselte, ez alighanem sok mindent elmond. Végül Bonera mindenkit beelőzött, de ez nem meglepő. Lord bármilyen versenyt képes lenne megnyerni.
Tour de Hospital - Alexandre Pato gipszelt láb ezüst emlékérem
Kábé Montolivo és El Shaarawy volt esélyes, végül a Fáraó vitte el - bár többet játszott a Grande kapitánynál - de az előző szezon egész éves kihagyása után az idei nagyjából 3-4 hónapos pihenő is soknak tűnt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése