@OptaPaolo
4-Ez a legnagyobb különbségű Napoli győzelem a Milan ellen a Serie A történetében. Megsemmisítve.
@OptaPaolo
0-Legutóbb 2014 márciusában fordult elő, hogy a Milan a Serie A-ban zsinórban két meccsen nem lőtt gólt.
@OptaPaolo
-5-A Milan gólkülönbsége (-5) 7 meccs után a legrosszabb az 1938/39-es szezon óta.
Értékeljünk.
Pedig én tényleg megpróbáltam.
Először megpróbáltam elhinni, hogy a tulajdonosváltás (?) és az azzal járó pénz jó irányba tereli a Milant és Galliani úgy igazol ahogyan régen.
Megpróbáltam elhinni, hogy a nyári történések mögött volt valami koncepció, amivel lehet, hogy nem értek egyet, de a végén összeáll és valami nagy lesz belőle.
Ami éppenséggel még meg is történhet, még ha nem is abba az irányba tartunk.
Próbáltam elhinni, hogy Mihajlovics újat hoz edzői fronton és ha gyengébb keretből is kell dolgoznia, mondjuk mentalitásában mást fog tükrözni a csapat, mint Inzaghi értelmezhetetlen mosléka.
Tényleg próbáltam elhinni mindezt.
Lefocizott minket a Fiorentina?
Nembaj! Az építkezés kezdetén vagyunk még, ilyenkor belefér.
Szar a csapat az Empoli ellen?
Legalább nyertünk. Pippóval az sem ment. Előrelépés!
Hopp, egy vereség az Inter ellen.
De nyerhettünk volna.
Volt egy jó félidő az Udinese ellen.
A másodikat felejtsük el.
A Genoa már nem jött össze.
Bassza meg, ez kellett volna.
Hazai pályán 4-0 a Napoli ellen?
Na, eredjetek mindannyian a picsába!
Körülbelül így ment le az elmúlt hónap. Mindenben és mindig próbáltam látni a pozitívumot, mert volt. A vasárnap látottakban semmi pozitívumot nem tudok már belemagyarázni. Legfeljebb azt, hogy az előzetes kételyeim igazolást nyertek. A nyáron rosszul igazoltak, a csapat nem erősödött érdemben, Mihajlovics egydimenziós és a Milan középszerű. Keserű öröm.
Galliani, az éveken át körbeszopkodott csúcsmenedzser összehozott egy olyan 90 milliós Mercatót, amivel sikerült ugyanazon a szinten tartani a csapatot. Meccs közben a belőlem kitörő Coelho bölcsen megállapította:
"Bacca a legjobb játékosunk, de rossz igazolás volt. Egy vidéki, sáros, tehénszaros útra nem veszünk Ferrarit, mert nem tudjuk használni, és egy terepjáróval többre megyünk. Még akkor is ha önmagában a terepjáró nem jobb, mint a Ferrari."
De bassza meg ennek a fura Coelhói énnek igaza van. Nyáron el kellett volna kezdeni az építkezést. Lerakni alapokat, okosan igazolni, amibe lehetőleg bevonják az edzőt is. Ebből sikerült egy frusztrált vénember vergődését kihozni. Nem váratlanul persze, valahol benne volt az éveken át tartó kölcsönopció, pofátlan alkudozások nem tesznek jót a klub imidzsének és megkérik majd a játékosok árát.
Már azt sem értettem, hogy miért kellett görcsösen csatárt igazolni. A góllövés sem volt erőssége a csapatnak, de azért csak ott volt egy Ménez, aki a gólkirályi címért is ment, a Genoában konzisztens teljesítménnyel előrukkoló Niang, vagy El Shaarawy akitől mindig többet vártunk, de a tehetségét aligha lehet megkérdőjelezni. A legkisebb probléma pont ezen a területen volt a Milannal. A lyukas védelem, a nemlétező középpálya befoltozása már égetőbb szükség lett volna.
Ehelyett mindenáron szereztek egy klasszis támadót, amiért akár pacsi is járhatna. Elvégre vettünk egy "Ferrarit". De mit érsz vele, ha a terep sáros és nem tudod használni? Nyilván nem a Ferrari a rossz, de vannak feltételei a használatának. Például egy rendesen leaszfaltozott út. Ha ez hiányzik, akkor erősen döcögni fog a szekér.
Döcög is rendesen a szekér, pedig látszódik, hogy Bacca jó játékos. Talán az sem túlzás ha a legjobbnak nevezem.
Valahogy ez is tükröződik az egész csapaton. Annyi a különbség, hogy idén nem Destro, hanem egy klasszis csatár szenved a gyengén működő középpálya előtt.
Elő lehetne venni Mihajlovicsot is, aki eddig jelét sem adta, hogy lenne benne elképzelés a Milan játékával kapcsolatban, sőt ha kicsit is ügyesebb edzővel került szembe, teljesen összetört az a játék, amit előzetesen kigondolt. A bevezetésbe bemásolt statisztikák mutatják, hogy abban is gyenge, amit előzetesen erősnek gondoltunk volna, a csapat védekezése éppoly csapnivaló, mint volt. Idővel megér egy posztot az eddigi teljesítménye, előtte még azért hagyni kell neki egy kis időt hátha valamit mégis alkot. Talán a legnagyobb csalódás vele kapcsolatban, hogy nem érződik az a mentalitás, ami a Sampdoriánál is megvolt és a játékoskarrierjét is jellemzi. Volt meccs, hogy felvillant, de ez olyasmi, ami időről időre megtörténik még a kiesőjelöltekkel is. Akad néha, hogy összeáll az, ami egyébként egész évben nem, és meglepetést okoznak.
Persze az is lehet, hogy a játékoskeret alkalmatlan bármire, amit előzetesen célként megfogalmaztak.
Amit önmagában nem szeretnék elhinni. Mert az azt jelentené, hogy a Milan játékosállománya az évről évre kicserélődő Genoával, vagy a Milan költségvetésének töredékéért csapatot építő Torinóval sem veszi fel a versenyt.
Ez pedig egyszerűen nem igaz. Bár önmagában a válogatottság nem jelenti egyből, hogy jó labdarúgóról van szó (pláne mondjuk egy mai olasz válogatottból kiindulva), de azért mégis: a csapat jelentős része valamilyen válogatottban játszik, vagy rendszeresen játszott. Vagyis hiába a nemzetközileg gyenge keret, az olasz bajnokságon belül kellene mutatni valamit. De legalábbis illendő lenne.
Az a legnagyobb baj, hogy az alapoknál bukik meg a Milan játéka. A védekezés szétesik, így arra kényszerülne a csapat, hogy mindig több gólt rúgjon az ellenfélnél. Aki régebb óta nézi az olasz focit az biztosan tudja, hogy ez ebben a bajnokságban nem így működik. Nem véletlenül van élmezőnyben olyan csapat, amelyik hátul is magabiztos, és nem véletlenül került a Milan a középmezőnybe a bajnokság 2. legrosszabb védelmével. Amíg annyit sem sikerül elérni, hogy legalább ne hozzuk ingyen gólokkal helyzetbe az ellenfelet, addig sok jóra nem kell számítani.
Érdekesség, hogy Seedorf alatt 18 meccsből 8 alkalommal nem kapott gólt a védelem, összesen pedig 19-szer mattolták Mexéséket. Félreértés ne essék, nem várom vissza Seedorfot sem, bár jó edző lehet belőle, sokat kellene még tanulnia. De egy valamit helyesen észrevett: ez pedig az, hogy hátul kell valamiféle stabilitás ahhoz, hogy pontokat lehessen szerezni. Bár voltak rettentően kellemetlen mérkőzések, ahol a Parma vert négyet a Milannak, vagy simán, már-már megalázóan könnyedén nyert a Napoli, azokat a csapatokat többnyire verte a Milan a hollanddal, ami gyengébb volt a Milan játékosállományánál.
Valami ilyesmit várok még mindig Mihajlovicstól. Nem kell mindenáron letámadni, elég ha megvan a harciasság és a stabilitás. Remélhetőleg lassan belátja ezt, ellenkező esetben gyorsan bukni fog.
Nyáron pedig lehet kezdeni az építkezést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése