Felállás? Nem tökmindegy!?

Lépten-nyomon azt olvasom a különböző fórumokon, hogy ilyen és olyan formációkban kikkel kellene pályára lépni. Pedig...

Ezzel megnyerhetjük a BL-t!

Hiába akarunk 4-3-1-2-t, amikor a legfontosabb posztunk lyukas, nincs egy klasszis trequartista a keretben. Egy játékosunk van, akinek ez az elsődleges posztja, de annyira lassú, hogy Lipták  is körbefutja. Csak azért van itt, mert Távol-Keleten sok mezt vesznek meg a nevével.

Akkor legyen 4-3-3? Ez esetben a támadó szélsőé a kulcspozíció, ide szintén nincs egy épkézláb játékosunk. Cercinél még Dzsudzsákot is előbb játszatnám, Bonaventura nem ezen a poszton a legjobb. Akiknek esetleg lenne keresnivalójuk, azok sérültek, vagy valami hasonló (Ménezről azt sem tudjuk, él-e még).

Ezek után ecseteljem, hogy a legelterjedtebb formáció, a 4-2-3-1 miért nem jöhet még szóba sem? A mai modern foci legfontosabb posztjaira nem tudunk egy épkézláb játékost felmutatni. Nincs szélső, nincs irányító, nincs egy Yaya Touré-féle középpályás. Nemhogy klasszis nincs ezekre a posztokra, még egy elfogadható játékos sem. (Kellett eladni El Shaarawy-t és Saponarat, teszem hozzá.) És akkor a védelemről még nem is beszéltünk. Jövőre Bajnokok Ligája? A lófaszt fenéket! Az EL is bravúr lenne.

Volt idő, amikor nem volt gond a felállással...

Lehet szidni Mihajlovicot, Lopezt, Ely, Pippot, Montolivot, Hondát vagy akárkit a gyenge teljesítményekért, de itt sokkal mélyebb problémák vannak. Ők nem az okai ennek az egésznek, hanem a következményei. Nincs edzőkérdés, nincs védőkérdés, nincs kapuskérdés. El kell fogadni, hogy a Milan hivatalosan egy olasz középcsapat lett. És nem látom a kiutat, ezért vagyok nagyon szomorú. Ettől függetlenül természetesen maradok örökké milanista. Csak egyszerűen nehéz megszoknom, hogy mostantól a torinói Bikák otthonából elhozott 1 pontnak örülni kell. Mert ezen a szinten ez bravúr!