Lehet, hogy ez most tényleg rangadó lesz? - Inter-Milan beharangozó

 Az előző idényekben a két milánói csapat annyira gyatra szezont produkált, hogy tulajdonképpen lényegtelen volt ki nyeri a "rangadót". Papíron természetesen maradt a találkozó Derby della Madonnina, de a pályán látottak nyomában sem emlékeztettek a legendás találkozókra, ami miatt Olaszország egyik legnevesebb összecsapásává forrta ki magát a rivalizálás. Az előző idénykeben két olasz középcsapat kakaskodásává silányult a párharc és lényegében nem sokat változtatott a szezon végkimenetelén, hogy melyik csapat volt a sikeresebb egymás ellen. Ennek azonban remélhetőleg vége, a nyári erősítésekkel mindkét csapat újra bejelentkezett az európai kupahelyekért vívott küzdelembe. Ismét minden pontnak nagy jelentősége lehet, ráadásul egy győzelem nagy lökést adhat a döcögő szekérnek. 

A bajnokság első felében egyik csapat sem tűnt meggyőzőnek, igaz az Inter két utolsó perces Jovetics góllal megnyerte a maga találkozóit. A Milan a Fiorentina elleni rangadón sima vereséggel nyitott, majd egy hasonlóan szenvedős mérkőzésen 3 pontot szerzett az Empoli ellen. A probléma úgy vélem mindkét csapat esetében hasonló. Egyszerűen nincs elég kreativitást a játékban, igaz az Inter középpályája nagyságrendekkel tűnik erősebbnek, már csak a nyáron elhappolt Kondogbia miatt is. A francia elsősorban a védekezésben lesz nagy hatással az Inter játékára, ami alaposan rá is fér a kuzinokra, mert hasonlóan sokat szenvedtek a hátsó alakzat töketlenségével, mint a Milan. Ezeket a foltokat igyekeztek is orvosolni a nyár során, Murillo, Miranda, Montoya, Kondogbia, Melo mind a hátsó alakzat stabilitását hivatottak megteremteni Mancini csapatában. Alapvetően nem tűnik rossznak ez az alapanyag, innentől kezdve elsősorban Mancinini múlik hogyan gyúrja össze ezeket a játékosokat. A támadósort is alaposan felfrissítették, érkezett Perisic és Jovetics, ugyanakkor a kreativitást némiképpen aláássa Kovacic, Hernanes és Shaqiri távozása. Összességében elég komplett nyarat zártak az Internél, ugyanakkor rizikó is van az igazolásaikban. Miranda lehet a védelem vezére, csakhogy elég sokat sérült (kérdéses is a játéka a Milan ellen), és Jovetics sem éppen a teljes szezonokkal hívta fel magára a figyelmet. A montenegrói kreativitása nélkül pedig igencsak szenvedős lehet az Inter támadójátéka. 

A Milan Mercatója sokkal kevésbé tekinthető összetettnek,  noha rossznak sem mondanám. Minden azon áll vagy bukik, hogy Mihajlovics mennyire tudja megszervezni a középpályás védekezést és milyen módon oldja meg, hogy legalább néhány labdát kapjon a két támadó. A romboláshoz megvannak az emberek, a védelemben pedig szintén akadnak minőségi játékosok. Így egy harcos, kemény középpályával lehet keresnivalója az európai kupaszereplésért folyó küzdelmemben. Az átigazolások előtt kitűzött 3. hely viszont így nem reális, sőt már-már csodaszámba menne, pláne ha azt vesszük, hogy a Juventus és Roma valószínűleg kibérelte az első két helyet. Így az alaposan megerősödött Inter, Napoli és a tavalyi dobogós Lazio ellen kellene kiharcolni a BL-t, és akkor még nem is esett szó a Fiorentináról. Még az EL-helyekért is közel 100%-ot kellene ebből a keretből kihozni, így a rangadók ismét kiemelt fontosságúvá váltak. 

Nemcsak a pontok miatt, bár az kétségtelen, hogy a 3 pont megszerzésével a tabellán sem járna rosszul a Milan. Elsősorban azért, mert a mostani helyzetben minden apró lökés eldöntheti, hogy milyen irányban folytatódik Mihajlovics edzői karrierje a Milan padján. Bizonyos hírek alapján még mindig kételyek vannak az edző döntéseivel és most már stílusával kapcsolatban, ami nem erősíti a csapategységet és csak távolabb űzi a Milant attól, hogy egy többnyire szervezettségre épülő, harcias csapat alakuljon ki. Ami persze önmagában vicc, hogy a játékosok döntsék el ki legyen az edző, mert ez azt jelentheti, hogy rövid időn belül a 4. edzőt buktatnák meg valamilyen okból. És amikor ilyen szinten tűnik összeférhetetlennek néhány játékos az edzővel, akkor ott vélhetően nem a trénerekben keresendő elsősorban a hiba. Így aztán Mihajlovicsnak kezelnie kell ezt a problémát, ki kell alakítani a bizalmat, hogy a játékosok tűzbe menjenek érte. Ez pedig egy olyan rangadón, amit ő is bizonyosan megért (csak eddig ugye a rossz oldalról tapasztalta meg), ez könnyebben lehetséges. Elképzelhető, hogy az erősen döcögő szekér elindításához sokat segítene egy megnyert rangadó.

Nagyon úgy néz ki, hogy az első két bajnoki után váltani fog Mihajlovics, bekerülhet például Montolivo a kezdőbe, méghozzá azon a poszton, ahol valamikor az őskorszakban - na jó, mondjuk 2 éve - még jó meccsei is voltak. Kérdéses persze, hogy az azóta eltelt időszakban nyújtott hullagyenge teljesítménye alapján elvárható-e tőle, hogy összekapja magát és az Inter ellen nyerő váltásnak bizonyul-e. Annyi bizonyos, hogy valami irányítóféle kell a csapatba és azért irányítófélének még Montolivo is elmegy szebb napjain. 

Csak hát itt is az a baj, hogy hiába volt egy egész nyár valamilyen rendszer felépítésére, az első két forduló után mehetett is a kukába és jöhet a kísérletezés, aminek a végén vagy összeáll valami csapatféle, vagy nem. Gyakorlatilag ez zajlik 2012 óta és ezidáig egyik edzőnek sem sikerült megtalálni a sikerhez vezető utat. 

Várható kezdőcsapat: López-Abate-Zapata-Romagnoli-DS-Poli-Montolivo-Kucka-Bonaventura-Luiz Adriano-Bacca.