2015. február 1., vasárnap

A szétesettek vergődése

Nyugodtan mondhatjuk, hogy olyan mérkőzés következik, ahol egyik csapat sem lehet elégedett a helyzetével. A Milan a harmadik helyre tört, de ez egyre reménytelenebbnek tűnik. A Parma nyilván megmaradt volna középcsapat, de már azzal is beérnék, ha jövőre is az élvonalban kezdhetnék a szezont. 

Vajon melyik csapat omlik össze teljesen?


Nagyobb csalódást arányaiban véve is valószínűleg a Parma nyújtott. Tavaly sikeresen kivívták az Európa Ligát, amiért évek óta küzdöttek, de burokratikus balfaszságok miatt bukták is azt. A jelek szerint ez alapjaiban megroppantotta a csapatot, legalábbis néhány játékos távozása ennyire nem indokolja a rossz szereplést. Érdekes módon a Parma egyelőre kitart Donadoni mellett, bár lehet benne logika is, elvégre tavaly bizonyította az öreg, hogy tud csapatot építeni, ha van egyáltalán mire építkezni. Persze tudjuk jól, hogy gondok vannak a fizetésekkel, a játékosok is tisztában vannak a problémákkal, ez pedig a pályán is megjelenik. Kérdés tudják-e annyira motiválni őket, hogy érdekeltek legyenek a bennmaradást kivívásában.

Annak ellenére, hogy a sajtóban azt írták Pippo távozik amennyiben nem nyer a csapat a két Lazio elleni meccsen, maradhatott. Sőt a szokásos last minute igazolásokkal erősítéseket is kapott. Meglátjuk elegendő lesz-e ennyi mondjuk az Európa Ligához. A Bajnokok Ligája valószínűleg már elúszott.

Bevallom meglepett, hogy mennyire kiálltak Pippo mellett a gyenge eredmények ellenére is. Persze abban van igazság, hogy nem ő a fő felelős a jelenleg kialakult helyzetért, de a felelősségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ő dolgozik a csapattal, ha nincs játéka az általa edzett társaságnak, akkor abban az ő keze is benne van. Lesz olyan edző, akinek meg kell adni a lehetőséget, de ha az elmúlt három edzőnket vesszük, akkor a jelek szerint sajnos Pippo hozza a leggyengébb teljesítményt. Éppen ezért nem látok sok logikát abban, hogy éppen ő kapjon további lehetőséget, bár ha rövid időn belül nem javul a csapat, akkor menni fog.



A Parma ellen mindenképpen nyernie kell Pippónak. Nem azért mert biztosak lehetünk abban, hogy kirúgják egy gyenge teljesítmény után, hanem azért mert az tovább lendítheti a szakadékban a Milant. Mentálisan nagyon nehéz lenne feldolgozni, hogy még a legkevésbé motivált, szinte biztos kiesőnek számító csapatot sem sikerül megverni. 

Kissé kétségbeesettnek tűnt Galliani, ahogyan az utolsó pillanatokban próbált erősíteni a csapaton. Mintha most esett volna le, hogy tényleg lemaradhat idén is a Bajnokok Ligájáról a Milan. De Gallianinál egyébként a fene se tudja, nem mondhatnánk, hogy ritkaságnak számít az átigazolási időszak végén igazolt játékos. 

Destro és Bocchetti erősítésnek számít, még akkor is, ha két kispadost sikerült megvenni. Bocchetti sokoldalú játékos, amikor legutóbb Olaszországban futballozott kifejezetten jó játékosnak tűnt. Azóta mondjuk bevallom, hogy nem sokat hallottam felőle. Destro jó befejező, nem is idős, de van vele néhány gond. Az egyik, hogy Inzaghi annak ellenére sem képzel el kilencest a csapatban, hogy nála tipikusabb kilencest nehezen lehetne mondani. Pazzini sem evett meg sok sót a csapatban, pedig a rutinjával tudott volna segíteni. Destro nagyon hasonló Pazzinihez, erőssége a fejjátéka, életveszélyes a tizenhatoson belül, ugyanakkor gyenge a mezőnymunkája. Abszolút használható játékos, de ahhoz, hogy ténylegesen hasznos legyen kellene csapatjáték is. Leginkább jó beadások, amire időnként Abate képes volt, de hosszútávon nem erőssége ez (sem) a csapatnak. Mondjuk Antonelli valószínű visszatérése segíthet ezen a problémán, védőként is képes meghatározó játékot mutatni a támadásokban.

Valószínűleg nem az anyagiakon ment a vita, a szakállát féltette.

Amennyire jó előjelnek tűnik a Parma jelenlegi állapota a meccs előtt, annyira nem az a Milan helyzete. Az alapemberek közül többen is hiányozni fognak, így Abate, De Sciglio, Montolivo, De Jong, El Shaarawy és Bonaventura sem bevethetőek. Ez akkor is sok, ha közülük azért közel sem mindenki mutatott csúcsformát. Így aztán az is elképzelhető, hogy ismét megpróbál egy új játékrendszert Inzaghi. A Gazzetta szerint 4-4-2 várható, ami előzetesen azért nagyon hasonlíthat a korábban is játszott 4-2-3-1-re. Játékosokra már nem mernék tippelni, de az valószínű, hogy Destro és Bocchetti is a kezdőben lesz.

A soron következő bajnoki tehát mentális okok miatt nagyon fontos lehet. A győzelem nyilván nem oldaná meg a gondokat, de a vereség súlyos következményekkel járhat. Kérdés, hogy Inzaghiban felvet-e olyan ötletet a nagy nyomás, amivel képes lesz megmenteni első komolyabb edzői állását, avagy ismét közelebb kerül az állásajánlatok böngészéséhez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése